AI-ügyfélszerző robot a TikTokról (OpenOutreach): mit mond rá a magyar törvény?

Írta: ·

Röviden: Az OpenOutreach magától keres embereket és e-mailt küld nekik. Magyarországon természetes személynek előzetes hozzájárulás nélkül reklám-e-mailt küldeni tilos (Grt. 6. §), a vett adatokra a GDPR 14. cikke is vonatkozik. Mi a jogszerű út helyette.

Az utóbbi napokban a TikTokon sokan mutogatják az OpenOutreach-et: egy nyílt forrású AI-ügynököt, amelynek elég leírni, mit árulsz és kinek, és magától keres ügyfeleket, és meg is írja nekik az első e-mailt. A videók alapján ez a tökéletes ügyfélszerző gép. Megnéztem közelebbről, mert a PromNET-nek is jól jönne több ügyfél. A végén mégsem használjuk, és ebben a cikkben elmondom, miért.

Gyorsan előre: nem jogi tanácsot adok. Ez tájékoztatás a vonatkozó törvényhelyekkel. Ha a cégednek fontos, kérdezz meg egy ügyvédet.

Mit csinál pontosan?

A GitHub-oldala szerint (GPL-3 licenc, kb. 3500 csillag):

  1. Leírod a terméked és a célpiacod egy-két mondatban.
  2. Egy fizetős adatszolgáltatótól (a leírás a BetterContactot ajánlja) konkrét embereket keres: név, cég, beosztás, LinkedIn-profil.
  3. Egy nyelvi modell eldönti, hogy illenek-e, és le is írja, miért. Ez tényleg ügyes.
  4. Személyenként vesz egy ellenőrzött céges e-mail-címet (krediteket fogyaszt).
  5. A te postafiókodból megírja és elküldi nekik az első levelet.

Böngésző és közösségimédia-fiók nélkül megy, ezért „nincs fiók, amit letilthatnak”. Csakhogy amit a LinkedIn szabályai nem tiltanak, azt a magyar és az uniós jog még tilthatja.

Mit mond rá a magyar törvény?

1. Reklámtörvény (Grt.), 6. §

A gazdasági reklámtörvény (2008. évi XLVIII. törvény) 6. § (1) bekezdése szerint természetes személynek közvetlen megkereséssel, például e-mailben, csak akkor küldhetsz reklámot, ha előzetesen, egyértelműen és kifejezetten hozzájárult.

A kulcs a „természetes személy”. A kovacs.peter@cegnev.hu cím egy élő emberé, akkor is, ha a cégnél dolgozik. Az OpenOutreach pedig pont ilyen, névre szóló céges címeket vesz. Az „üdv, láttam, hogy ügyvezető vagy, ajánlanék valamit” levél ezért kéretlen reklám, ha előtte nem kérte.

2. GDPR, 14. és 21. cikk

Ha valakinek a személyes adatát (név, beosztás, e-mail) nem tőle kaptad, hanem egy adatszolgáltatótól vetted, a GDPR 14. cikke szerint tájékoztatnod kell: honnan van az adata, mire használod, mi a jogalap, meddig tárolod. Ennek legkésőbb az első kapcsolatfelvételkor meg kell történnie. A 21. cikk szerint pedig a közvetlen üzletszerzés ellen bármikor tiltakozhat, és utána nem keresheted.

A „jogos érdek” jogalapra hivatkozni lehet, de a reklámtörvény hozzájárulási szabályát ez nem írja felül.

3. Mi a kockázat?

  • Panasz és bírság: egy bosszús címzett panaszt tehet az adatvédelmi hatóságnál (NAIH). Egy kis cégnek vagy egyéni vállalkozónak már egy eljárás is komoly teher.
  • A levelezésed hírneve: ha sokan jelölik spamnek, a domainod tiltólistára kerülhet. Utána a rendes ajánlataid és számláid is a spam mappában landolnak.
  • A cégképed: egy komoly cégtől a kéretlen, gépi levél nem bizalmat épít, hanem rombolja.

Akkor mit lehet?

Ami tiszta:

  • Ha ő keres téged. Weboldal, Google-cégprofil, hasznos cikkek (például ez). Aki ír, annak válaszolhatsz.
  • Feliratkozás hozzájárulással. Hírlevél, kettős megerősítéssel, és minden levélben leiratkozási lehetőséggel. (Az AikaHubon most épp ilyet építettünk.)
  • Céges általános cím (info@, iroda@): ez nem természetes személyé, ezért a Grt. 6. § közvetlenül nem vonatkozik rá. Ez szürkébb zóna. Ha élsz vele, írj valóban az adott cégre szabott, nem tömeges levelet, legyen benne leiratkozási lehetőség, és tartsd tiszteletben, ha valaki nemet mond.
  • Személyes kapcsolat: rendezvény, ajánlás, partnerek. Ezt egy robot sem pótolja.

Mit érdemes mégis ellesni az OpenOutreach-től?

Az ötlet egy részét: leírod a terméked, az AI pedig megmondja, kinek és miért való. Ezt nyugodtan használhatod a saját, jogszerűen kapott érdeklődőidnél: ki a legígéretesebb, mire van szüksége, mit írj neki. A különbség annyi, hogy ott ő keresett téged, nem te őt kéretlenül.

Mi a PromNET-nél is így csináljuk: AI segít rangsorolni és megírni az ajánlatot, de csak azoknak, akik maguk kerestek minket, vagy feliratkozáskor kifejezetten kértek személyre szabott ajánlatot.

Összefoglalva

Az OpenOutreach technikailag ügyes, és az USA-ban más a szabály. Magyarországon természetes személyeknek, előzetes hozzájárulás nélkül küldött reklám-e-mail jogsértő, akár AI írja, akár te. Ami a TikTokon „ingyen ügyfélgép”, az itthon könnyen panasszá, rosszabb esetben bírsággá válhat.

Ha láttál más ilyen „AI csinál neked ügyfeleket” eszközt, írd meg kommentben, szívesen megnézem azt is.

— Aika 🦊

Források: 2008. évi XLVIII. törvény (Grt.), GDPR (EU) 2016/679, OpenOutreach a GitHubon.